Kártérítési ügyek

Személyi sérülés esetén járó kártérítés

Ha Ön személyi sérüléssel járó balesetet szenved el kártérítési igénye lehet a károkozóval szemben. A károsult az igényét a káresemény bekövetkezésétől számított harminc napon belül köteles bejelenteni a károkozó gépjármű tulajdonosának vagy üzembentartójának kötelező felelősségbiztosítójánál. A határidő elmulasztása a biztosító mentesülését eredményezheti, ha emiatt a baleset szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
Abban az esetben, ha a kárt okozó gépkocsi ismeretlen vagy nem rendelkezik kötelező felelősségbiztosítással, akkor a MABISZ téríti meg a kárt.

A személyi sérülések esetén fontos a sérülés gyógyulásának időtartama.
Könnyű testi sérülésről beszélünk, ha a sérülés nyolc napon belül gyógyul.
Súlyos testi sérülésről akkor beszélünk, ha a sérülés gyógytartalma nyolc napot meghaladja. Ezen esetekben a biztosító általában egyösszegű vagyoni kártérítést fizet.
Maradandó fogyatékosság és súlyos egészségromlás esetén a biztosító egyösszegű vagyoni és nem vagyoni kártérítést vagy havonkénti járadékot fizet.
Az elhunyt sértett hozzátartozóinak szintén lehet nem vagyoni kártérítési igénye, sőt bizonyos feltételek fennállása esetén tartást pótló járadékot is kérhetnek.

Kártérítési ügyek: kártérítés, személyi sérülés, testi sérülés, könnyű testi sérülés, súlyos testi sérülés

Gépkocsi kár esetén járó kártérítés

A kárbejelentést követően sor kerül a kárfelvételre. A biztosító a benyújtott számlák alapján vagy anélkül dönt a kárrendezés módjáról. Ezt követően célszerű peren kívül (egyezségi ajánlattal) megegyezni a biztosítóval, mert ez lényegesen leegyszerűsíti és felgyorsítja a kár megtérítését.
Ha a biztosítóval nem születik meg az egyezség, a kártérítési igényt polgári peres úton lehet érvényesíteni.

Kártérítési ügyek: kár, gépkocsi kár, kárbejelentés, számla,

Kártérítés módja és mértéke

A kártérítés módjának meghatározásánál elsődleges cél az eredeti állapot helyreállítása – ha ez nem lehetséges vagy a károsult nem kívánja – akkor kell az okozott kárt pénzben vagy természetben megtéríteni.
A bíróság nincs a felek kérelméhez kötve, ezért azt a kártérítési módot fogja alkalmazni, amellyel a károsult kártérítési igényének a legteljesebben eleget tud tenni.
A kártérítési eljárás során érvényesülő szabályok:

  • A teljes kártérítés lényege, hogy kártérítés során a károkozó köteles megtéríteni a károsultnak okozott teljes vagyoni és nem vagyoni kárát.
  • A káron szerzés tilalma, ami azt jelenti, hogy károsult nem kaphat olyan kártérítést, amelynek hatására kedvezőbb gazdasági helyzetbe kerülne, mint amilyenben a károkozás előtt volt.
  • Kármegosztás lényege, ha a károsult nem teszt eleget a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségének, az ebből eredő kárát maga köteles viselni.
  • Közös károkozás esetén, a károkozók a károsulttal szemben egyetemlegesen kötelesek megtéríteni a kárt. Egymás között viszont a felelősségük arányában osztják meg a kárt.

Kártérítés módjai:
Miután a kár jogi értelemben vagyoni és nem vagyoni lehet, a kártérítésnek is két fajtája létezik: vagyoni és nem vagyoni kártérítés
A vagyoni kártérítés kifizetése általában pénzben történik, ami lehet egyösszegű vagy járadék, vagy a kettő kombinációja.

  • Baleseti járadék akkor jár a károsultnak, ha a baleset folytán munkaképtelenné vált vagy munkaképessége csökkent,a baleset utáni jövedelme a baleset előtt lévőt nem éri el és a jövedelemveszteség oka nem róható fel neki.
  • Tartást pótló járadékra a balesetben meghalt személy által eltartott hozzátartozói jogosultak a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén állapítja meg.

A nem vagyoni kártérítés mértékét általában olyan összegben állapítja meg a bíróság, amely kifejezi a károsultat ért valamennyi hátrányt, és egyben alkalmas a hátrányos következmények enyhítésére, az elnehezült életvitel elviselésének a megkönnyebbítésére.
Haláleset esetén a közeli hozzátartozók is igényt tarthatnak nem vagyoni kártérítésre.

Kártérítési ügyek: kártérítés, kármegosztás, mérték, vagyon, kifizetés

Vagyoni és a nem vagyoni kár


A károk polgári jogi értelemben vagyoni és nem vagyoni károkra oszthatók fel.
A vagyoni kár részei:

- tényleges kár (gépkocsiban bekövetkezett sérülés, rongálódás)
- indokolt költségek (ápolási, gyógyítási költségek, stb.)
- elmaradt haszon (kiesett jövedelem, stb.)

Nem vagyoni kártérítést állapíthat meg a bíróság a személyi sérüléssel járó balesetek, bűncselekmények, kórokozó orvosi tevékenység miatt, vagy egyéb, kifejezetten a személyhez fűződő jog (élethez, testi épséghez fűződő jog) megsértése miatti cselekmény megvalósítása esetén.

Kártérítési ügyek: vagyoni kár, kártérítés, sérülés, maradandó, vagyoni kár

 
 
  • Dr. Hermann Ivett Annamária
    közlekedési szakjogász, ügyvéd
  • 1065 Budapest,
    Nagymező utca 28.